2017. március 20., hétfő

Skócia maradna az Unióban és az Egyesült Királyságtól sem akar függetlenedni!

A szigetország királynője, II. Erzsébet, a múlt héten (2017.03.16.) aláírta a parlament által adott Brexit-felhatalmazást, ezzel megnyomta a brit kilépés indítógombját. 
Így törvényerőre emelkedett az a felhatalmazás, amelyet a londoni parlament adott a brit kormánynak a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindítására. 
A hétvégén tavaszi kongresszusát tartotta meg a Skót Nemzeti Párt (SNP), melyen a párt vezető, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, kormányzó is felszólalt és kijelentette, hogy mindenképpen újabb népszavazás lesz Skócia függetlenségéről, mivel nem szabad megengedni, hogy a konzervatív párti brit kormány "kirángassa Skóciát Európából".  

A legújabb felmérés szerint jelenleg kevesebben támogatják Skócia elszakadását az Egyesült Királyságtól, mint a függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás idején, de a skót választók többsége ennek ellenére úgy véli, hogy Skócia előbb-utóbb mégis független országgá válik és Uniós tagságukat mindenképpen meg szeretnék tartani.  

Forrás: HVG – Skót népszavazás hírválogatás 


További hírek a várható skót népszavazásról:  

HVG – Skót népszavazás mappa 







A 2014-es skót népszavazás:  

A Skót Nemzeti Párt (SNP) akkori vezetője, Alex Salmond, és skót kormányfő , 2011-ben  hirdette meg népszavazást a függetlenségéről, melyet aztán 2014-ben tartottak meg.

Az Egyesült Királyságban maradás mellett kampányolók úgy érveltek (ezt később az európai intézmények vezetői is alátámasztották), hogy egy független Skócia nem lehetne automatikusan az Európai Unió tagja, felvételi procedúrája pedig akár évekig eltarthatna. 
Szakértők szerint az Európai Uniótól való elszakadás lehetősége és az ettől való félelem komoly szerepet játszott az akkori szavazás eredményeiben. 

A 2014-es népszavazás érdekessége, hogy az Európai Unió történetében először rendeztek népszavazást arról, hogy egy tagállam régiója elszakadjon-e az anyaországtól. 
Azóta sincs egyetértés az uniós intézményekben arról, hogy a függetlenedő terület, amely Nagy-Britannia 1973-as csatlakozása óta tagja az EU-nak, milyen feltételekkel pályázhatna az uniós tagságra.
Az automatikus EU-tagság kizárt, hiszen a független állam felvételét minimálisan jóvá kell hagynia az összes többi tagállamnak, ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen hosszú és részletes csatlakozási tárgyalások előzik meg. 
 

A skót függetlenségi törekvésekről: 

E két ország, Anglia és Skócia,  történelmét nézve folyamatos háborúk folytak a terület országok közti birtoklásáért, melyet végül az 1707-ben,  a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesítettek.
A skóciai függetlenségi törekvései évszázadokon át különböző intenzitással folytak tovább. Az elszakadáspárti hangok felerősödése a XX. században, az 1979-es, első devolúciós referendumkor csúcsosodtak ki. Majd 2007-ben a függetlenségpárti SNP megerősődésével, amikor  már a skótok kisebbségi kormányt is alakíthattak.  
Az elszakadás kérdése 2011-ben került újra a párt politikájának középpontjába, miután az SNP nagy győzelmet aratott az akkori parlamenti választásokon, s ebből alakult ki a fent említett és  2014-ben megtartott skóciai népszavazás.





 

2017. március 1., szerda

Károsanyag-kibocsátási botrány: szavaz az ajánlásairól az EP vizsgálóbizottsága



…”Mintegy egyévnyi munka után az EP gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottsága szavaz ajánlásairól, amelyben szigorúbb szabályozásra és további uniós szintű lépésekre tesz javaslatot. Jens Gieseke (néppárti, német) témafelelős a szavazás kapcsán elmondta: „Megtanultuk a múlt leckéit, és most elvégezzük a házi feladatunkat (...), hogy ez a botrány ne történhessen meg még egyszer”. Összefoglaltuk, hogy mit érdemes tudni a javaslatokról….”


…”Miután napvilágot látott, hogy a Volkswagen-csoport Amerikában csalt a laboratóriumi tesztek során, a Parlament 2016 márciusában vizsgálóbizottságot állított fel, hogy kiderítse, megsértették-e a gépjárműgyártók a kibocsátásmérés tesztelésére vonatkozó EU-s szabályokat. …

…A bizottság azt is vizsgálja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok részéről történt-e mulasztás az EU-s szabályok betartása terén. …

Laboratóriumi vs. környezetben mért károsanyag-kibocsátás

A mérgező nitrogén-dioxidot is magában foglaló nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátásáért elsősorban a dízelautók a felelősek, ezért az EU szabályozza a kibocsátott káros anyagok határértékét, valamint a mérésüket. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a valós közúti károsanyag-kibocsátás a laboratóriumban mért eredmények többszöröse is lehet.

Az EP-képviselők ezért azt kérik a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy haladéktalanul fogadják el a valós vezetési feltételek melletti kibocsátásról (Real Driving Emissions, RDE) szóló csomagot, amelyeknek köszönhetően csökkenhet ez a különbség…."


Károsanyag-kibocsátás: az új előírások miatt drágulhatnak a dízelautók:

Mi a probléma a dízelautók károsanyag-kibocsátásával?

Az új modellek károsanyag-kibocsátását jelenleg laboratóriumi körülmények között mérik. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy eltérés van a mérési eredmények között, ha laboratóriumi, illetve ha valós vezetési körülmények között történnek. A legújabb Euro 6 dízelautók valós körülmények között a teszteredmények szerinti NOx többszörösét bocsáthatják ki.

A közúti közlekedés Európában a teljes NOx-kibocsátás 40 százalékáért felelős. A teljes kibocsátás mintegy 80 százaléka a dízelautókhoz köthető, amelyek az EU-ban értékesített új autók mintegy 50 százalékát teszik ki. A benzines autók megfelelnek a NOx szabványoknak.

2010-ben az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 6 benzines és 6 dízelüzemű autót tesztelt. „A fő következtetés, hogy a dízelautók közúti NOx-kibocsátásának mértéke aggályos” – mondta a meghallgatáson Alois Krasenbrink, a kutatóközpont munkatársa.

A valós és a megengedett kibocsátási szintek közti eltérés oka lehet az elavult, 1970-ben bevezetett és 1990-ben felülvizsgált mérési eljárás, a rugalmas vizsgálati körülmények (az autógyártók csökkenthetik a tömeget, alacsony gördülési ellenállású abroncsokat használhatnak stb.), illetve egyéb tényezők, mint a vezetési stílus és a levegő hőmérséklete. 
Forrás: KamaraOnline

Tovább a cikk teljes szövegére


Uniós Emission Standards kipufogógáz kibocsátási normák



EURO 6 vagy EURO VI?

Az EURO besorolások először a köznyelvben terjedtek el, a kapcsolódó jogszabályok nem említették ebben a formában. Mára azonban az előírások átvették ezeket a megnevezéseket a kibocsátási szintek jelölésére. Az arab és római szám eltérése pedig tudatos, ugyanis alapvető különbségek vannak a két szint között.

A károsanyag-kibocsátás előírásainak való megfelelőséget a gépjárművek 2007/46 
EK irányelv szerinti uniós jóváhagyási kötelezettsége írja elő. Az alábbi táblázat tartalmazza azon szabályozási aktusokat, amelyeket a károsanyag-kibocsátás tekintetében az adott jármű kategóriára alkalmazni kell (M kategória: személygépjárművek és autóbuszok, N kategória: tehergépjárművek). 
Forrás: Magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium